„A papírt újra kell hasznosítani!” vagy „Újrahasznosított, klórmentesen fehérített papír.” A fenntarthatóság egyre jobban előtérbe kerül a papírnál és a csomagolásnál. A papír újra-hasznosításának menete sokak számára nem világos: Tulajdonképpen mi történik az olvadékragasztókkal, kapcsokkal stb. az újrahasznosításkor? Egyáltalán lehet újra-hasznosítani az olvadékragasztókat? Felderítettük a folyamatot.
Három lépés a környezetbarátság felé
A papír-újra-hasznosításának folyamatát „vissza-pépesítésnek” nevezzük. Ez mechanikus diszpergálással történik. A diszpergálás szétzúzást, aprítást és finom eloszlatást jelent. A használt papír rostjait szétválasztják, megtisztítják, és elválasztják tőle az idegen szemcséket. A rost alapanyagok kinyerése és az új, újrahasznosított papír előállítása ezekből az alapanyagokból két, külön folyamatban történik: Cikkünkben főképpen az alapanyagok kinyeréséről és előkészítéséről van szó. Az alapanyagokból készül a papírpép. A papírpépből új papírt gyártanak.
A diszpergált papírrostok szitálásakor keresik az idegen anyagokat. Ezek lehetnek műanyag- vagy fémmaradványok. A maradék anyagot szűréssel választják el a papírpéptől. Ezen felül el kell távolítani az olvadékragasztó maradványait. Az újra-hasznosíthatóság itt nemcsak a ragasztó összetételétől, hanem a felvitt anyag mennyiségétől, formájától és rétegvastagságától is függ.
A 2000-ben alapított „Az European Paper Recycling Council” (EPRC) nevű kezdeményezés kialakított egy értékelési rendszert az olvadékragasztók leoldhatóságának minősítéséhez az újrahasznosítás folyamatában. Eszerint a ragasztóanyag felhordásakor a következő követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy az anyag újra-hasznosíthatónak számítson:
- Rétegvastagság = legalább 120 μm
- Lágyuláspont (Ring & Ball) = legalább 68°C
- Ragasztott felület = legalább 2,56 mm² (1,6 x 1,6 mm)
A megadott 2,56 mm²-nél kisebb felületeknél adott körülmények között az olvadékragasztó maradványokat nem lehet rendesen eltávolítani. Ilyen ragasztott felületek elsősorban olyan felviteli módok esetén fordulnak elő, mint az úgynevezett „Varrás”. Ekkor a legkisebb ragasztási pontokat egymás után helyezik el. A kisméretű olvadékragasztó-felületek miatt az így készült csomagolásokat nem lehet jól újrahasznosítani. Az idegen anyagok eltávolítása alapvető fontosságú a papírpép újrahasznosított papírrá alakításában.
A kevesebb több?
Ahhoz, hogy az olvadékragasztóval ragasztott csomagolóanyagok vagy papírok újrahasznosíthatók legyenek, be kell tartani az EPRC irányelveit. Ha ezeket az irányelveket betartják, a csomagolás jól újrahasznosítható – az olvadékragasztó fajtájától függetlenül. Ebben az esetben nem érvényes az a közmondás, hogy „A kevesebb több”: A kisebb mennyiségű olvadékragasztó nem feltétlenül környezetbarátabb, hanem megnehezíti az újrahasznosítás folyamatát. Az újrahasznosítás folyamata elengedhetetlen, mivel a papír visszapépesítésével értékes nyersanyagokat takarítunk meg.